Volt festő, karikaturista, újságíró, haditudósító, hollywoodi forgatókönyvíró, s közben előbb Molnár Ferenc, majd egy olasz báró felesége, emellett a kor művésznagyjainak barátja, esetenként rajongásának tárgya, Ady múzsája és talán plátói szerelme, Puccini pedig „le is támadta, de csak néminemű birkózásra került sor”. Vészi Margit kalandos életet élt a 20. század forgatagában.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Vészi József a Budapesti Napló nagy tekintélyű főszerkesztője volt, családja tág ismeretségi körébe tartozott például Ady Endre, Szép Ernő, Csáth Géza. Az 1885. április 27-én született Vészi Margit ilyen ikonikus figurák közelségében cseperedett fel. Az iskolában felfigyeltek énekhangjára, így a párizsi zeneakadémián folytatott tanulmányokat, ám tizenhat évesen rájött, inkább a festés érdekli, s Bihari Sándor mellett igyekezett ellesni a szakma fortélyait. Kezdeti lelkesedése kétségtelen, ahogy unokája, Sárközi Mátyás róla szóló, Margit című könyvében olvashatjuk: „az első női Michelangelónak készültem”. 1911-ben állították ki képeit először, ekkor viszont már a karikatúrarajzolásban lelte örömét. Később – kritikusai szerint nem kifejezetten tehetséges – újságíró volt, az egyetlen magyar nő az osztrák–magyar haditudósítói karban, utána hollywoodi forgatókönyvíróként, grafikusként és fordítóként is dolgozott.
Bár tizenhárom éves korában eljegyezte magát Molnár Ferenccel, házasságuk sem sikeresnek, sem boldognak, de még csak hosszúnak sem mondható – a férfi alkoholista és erőszakos volt, ráadásul házassága második évében megismerkedett Fedák Sárival, akiért hátrahagyta feleségét. A frigyből egy lányuk született, Molnár Márta, Sárközi Mátyás és Horváth Ádám rendező édesanyja. Márta nem ápolt túl jó kapcsolatot az anyjával, aki inkább a saját, mint a lánya igényeit helyezte előtérbe, az utód így többnyire bentlakásos iskolákban vagy dajkák keze alatt, esetleg anyjának testvérénél nevelkedett, míg Margit a világot járta, híres emberek között sürgött-forgott, különféle munkákban próbálta ki magát.
A Húrokon írt történelem című műsorban mások mellett Schuster Lóránt, Korda György, Csepregi Éva, Kovács Kati, Vikidál Gyula, Tátrai Tibor, Nagy Feró, Charlie és Demjén Ferenc mesél nemcsak a saját pályafutásáról, de arról is, hogyan lehetett a szocializmus keretei között zenészként és emberként létezni.
Ő volt az az ember, akire mindig, minden helyzetben számíthattam.
A szerzők szerint Magyarország kevés vérrel szerezné vissza a területet.
Hol tart Magyarország az MI nyújtotta lehetőségek alkalmazásában? Mely szektorokat érinti ez a technológiai áttörés a leginkább? Hogy áll e terület jogi szabályozása? Utánajártunk.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Kincses Előd erdélyi szakjogász, közíró és emberjogi harcos 84 éves volt.
A Szilágyi Dezső téren néhány keresztény fiatal megpróbálta összeegyeztetni a szocializmust és a hitet, de a titkosszolgálat figyelte őket. Hihetetlen történet a hatvanas évekből!
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
